"Ez a könyv olyan aktuális, mintha tüzes vasat forgatnának a társadalom eleven húsában. Holott ez a tüzes vas már ezerévek óta forog. Azóta biztosan, hogy Mózes Ábrahám és Izsák történetében először megírta az apák és fiúk összecsapását, a szülők és gyereke párviadalát (Mózes 1.22). [...] Szabó Magda regénye szinte tárháza a transzgenerációs, tehát korosztályokon átívelő sérelmek kutatóinak. Hiszen se szeri se száma az öregek által elszenvedett és a fiatalokra rálőcsölt sérelmeknek. A regényben konkrétan olyan szülőkről van szó, akiknek az életét megcsonkította a háború, a lágerek, a személyi kultusz, vagy épp a Horthy-rendszer igazságtalanságai. [...] Ahogy olvassuk, forog ez a regény, mint tüzes vas mindannyiónk húsában, mert érintve vagyunk. Szülők vagyunk és gyerekek vagyunk, fiatalok vagyunk és öregek vagyunk. A sors alakítói akarunk lenni, és olyanok vagyunk, akiket kiűznek a sors alakításának folyamatából." - írja Háy János e kötethez írt utószavában.

"Egyik nap rájöttem, hogy semmi sem érdekel, és minden halálosan bánt." - mondja Mr Gwyn, Baricco regényének főhőse. Elege lesz a sikerből, az írásból, a hírnévből. Talán így is mondhatnák: elfogja az életközepi válság. Aztán persze mégis újjászületik benne a halálos vágy az alkotás iránt. Betér egy galériába, és rájön, hogy portrékat fog írni. Hogy a képek ne legyenek némák és végre hazataláljanak. Mert az igazi portrék elbeszélések. Mert a saját életünkben talán nem is szereplők, hanem sokkal inkább történetek vagyunk.

Bátrak, kísérletezők, húsbavágóak, amikor kell, viccesek. Brutális társadalmi kérdéseket feszegetnek, legyen szó mindennapos korrupcióról, szexuális abúzusról, emberkereskedelemről. Schwechtje Mihály az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb színpadi és filmes rendezője. Drámái először jelennek meg kötet formájában, az illusztrációkat ő maga készítette.

"...ezt a darabot nem lehet eljátszani, csak játszani lehet örökké, egyfolytában!" (Gábor Miklós) Gábor Miklós könyvében tárgyilagos szakmai pontossággal, de írói álomfejtéssel írta le a színpadi szülés-születés folyamatát, ahogy napról napra, próbáról próbára alakult, formálódott benne és általa Hamlet, a dán. Hamlet, aki otthon van és idegen a hajdani Helsingőrben, s aki otthon van és idegen Budapesten, néhány évvel 1956 után. Hamlet, aki a gyilkosság szennyezte dán királyi udvarban, s aki a tankokkal hallgatásra kényszerített Budapesten tépelődik: mit tegyen? Mit kell tennie? Hamlet a királyság feltétlen híve volt, amíg apja ült a trónon, s most a király mellé kellene állnia, Claudius mellé, aki meggyilkoltatta az apját. A királyban csalódott? A királyságban? Megváltható még Dánia? S ha igen, neki kell az ország feltámadásáért önmagát föláldoznia? - írja a kötet előszavában Szigethy Gábor.

Camus leghíresebb regénye, mely sokáig Közöny címmel volt ismert a magyar olvasók számára, legújabb, 2016-os fordításában most POKET-kiadványban olvasható! "Albert Camus alig múlt huszonhat éves, amikor megírta Az idegent, első befejezett regényét, amely két évvel később, 1942-ben jelent meg a neves Gallimard kiadónál. Mi predesztinál egy analfabéta édesanyától született, félárva, Algír egyik szegénynegyedében, nyomorban felnőtt, a szenvedéllyel űzött futballról, valamint a filozófiai szakvizsgáról tuberkolózisa miatt lemondani kényszerült "feketelábú" fiatalembert arra, hogy szakítson a francia regényírói hagyománnyal, és szokatlan minimalista nyelvezetet használva írjon egy, az olvasókat komfortzónájukból kibillentő regényt?" (Körömi Gabriella) A lehetséges válaszokat ebben a nyitott végű műben minden olvasás után más és más irányba kanyaríthatjuk, így válhat ez a könyv egy életre szóló utazássá.

Irodalom és kulinária találkozása a konyhapulton. Szöveggyűjtemény és szakácskönyv egyszerre. Ezt a kötetet lehet ebéd után vagy ebéd előtt is olvasni, de olykor ebéd helyett is megteszi. Lehet étvágygerjesztő, adhat inspirációt, kölcsönözhetünk belőle ötleteket, fordulhatunk hozzá tanácsokért. Nem tud egészben ökröt sütni? Fogalma sincs, hogyan készítették száz éve a sóletet Szabadkán? Békát enne, de lövése sincs, hogyan álljon neki? Ezt a kötetet önnek találták ki.

Imádtad a Textúra-sorozatot? Most végre kézbe veheted a szövegeit! A Szépművészeti Múzeum és a POKET együttműködésében a Textúra elmúlt 10 évének írásait gyűjtöttük össze egy gyönyörű antológiába. Kortárs írók a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményeiben ihletett, egyszerre vicces, személyes és elgondolkodtató szövegei most kilépnek a múzeumi tér színpadáról, hogy olvasmányként élhessenek tovább. A kötetben szerepelnek: Balla Zsófia, Bán Zsófia, Bánki Éva, Bencsik Orsolya, Cserna Szabó András, Dragomán György, Dunajcsik Mátyás, Durica Katarina, Esterházy Péter, Garaczy László, Grecsó Krisztián, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kemény Zsófi, Lackfi János, Lövétei Lázár László, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Simon Márton, Spiró György, Szabó T. Anna, Szécsi Noémi, Szeifert Natália, Szilasi László, Szvoren Edina, Térey János, Tompa Andrea, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna, Vámos Miklós, Závada Pál.

József. Attila. Összes. E három szó együttes jelentése valami olyan végtelenségig táguló univerzumot takar, amely a világűr óriási naprendszereivel egyetemben a létezés földöntúli minőségeit próbálja meg nekünk, halandóknak a legnagyszerűbb szavakkal elmondani. E POKET kiadás József Attila születésének 120. évfordulójára készült, és a költő verseinek eddigi legtökéletesebb, legteljesebb anyagát gyűjti egybe. Köszönet érte a József Attila Társaságnak és Sárközi Évának, akik ezt a szakszerű, sok évtizedes kutatómunkát a rendelkezésünkre bocsátották! És mégvalami. Kötetünk könyvtárgy: bibliapapíron, bogarásznivaló betűkkel a lelassuló, elmélyülő olvasás elősegítése érdekében. Csodálatos utazást kívánunk hozzá!

"Az asszonyi hajszál nagy hatalom a világtörténetben. A legokosabb emberek képesek mindenféle babonát elhinni egy asszonyi hajszálról. Ha Gordius király a szekerére vetett feloldhatatlan csomót nem somfaháncsból, hanem egy szál asszonyhajból bogozta volna össze, azt még Nagy Sándor sem tudta volna se felbontani, se kettévágni. Tehát az elmesélendő történet összefüggését képezi egy valóságos, nem allegorikus, de aranyveres női hajszál." Jókai történetében egy ifjú pár boldogságának útjába akar állni - hogy, hogy nem - az apa, de a szerelmesek nem adják fel! Épp csak egy hajszálon múlik, de végül diadallal végződik a történet, ehhez viszont Jókai Mór meséihez illő furfangra, kitartásra és hétköznapi csodákra is szükség van.