"Milyen gazdagok ezek a szegények!" Jókai Mór e kései regényében tényleg nem a pénz boldogít, hanem az összefogás ereje, az életen át tartó szeretet és kitartás, az önzetlen segítség öröme - szóval minden olyan érték, amit ma is olyan jó lenne követni! Jókai szövegeinek ráadásul annyi, de annyi felfedezetlen arca van! A gazdag szegények nagy historikus színtér helyett a századfordulós Pest külvárosában játszódik, történelmi alakok helyett pedig kisemberek népesítik be a történetet. A főhősök pedig még csak nem is fiatalok vagy alabástrom-szépségűek, hanem idős emberek, akik életük alkonyán szeretnének összeházasodni. Persze romantika, váratlan fordulatok sora, ármány és kaland itt sem hiányozhat ahhoz, hogy ne lehessen letenni a könyvet!

Hogy milyen is volt a fiatal Jókai? A tengerszemű hölgy történetét az író saját huszonéves életéből meríti. Első szerelem és első csalódás, forradalmi hevület és egy jó nagy adag kiábrándulás. A mesei elemekkel átszőtt történeti tabló főhőse Erzsike, aki - nem éppen szokványos módon - öt egészen különböző férfi mellett próbálja újra és újra megtalálni a szerelmet, hogy végül a márianosztrai börtönben végezze... Kaland, szenvedély, háború és bujdosás, vagyis tulajdonképpen minden egy helyen, ami már abban az időben is egy jó sorozathoz kellett!

Egy ember, aki mindent tud?! A mesterséges intelligencia, a végtelenségig halmozott tudásanyag és az ezzel egyiramban növekvő elmagányosodás korában különösen is aktuális Jókai Mór kisregénye. A főhős, Gróf Rengeteghy Ottó hiába szép, gazdag és még eszes is, képtelen a boldogságra: "mindent tudott; de semmit se szeretett." Szerencsére Jókai, a nagy mesélő mindezt könnyed humorral, találó iróniával beszéli el nekünk, közben pedig a magyar társadalomról is elárul ezt-azt, ami - higyjétek el - ugyancsak ismerős lesz.

„Két út van előttem: a züllésé vagy a fegyelmezett józanságé. Sok barátom az előbbire szavazott. De értem őket is, mert amiben élünk évek óta, az a se hideg, se meleg állapot. Csak legyünk csöndben.” Csoóri Sándor

Jól ismered és szereted a Szaffi című, ma már klasszikus magyar animációs filmet? Akkor itt az idő, hogy POKET-kiadásban is ott legyen a polcodon Jókai Mór romantikus kisregénye, A cigánybáró, amely a mese alapjául szolgált! Háború, kincsvadászat, (f)elcserélt gyermekek, árulás, börtön, leleményesség és persze sok-sok reménytelen és reményteli szerelem! Jókai műve humoros, fordulatos, nyelve elképesztően gazdag, melyet felhasználóbarát jegyzetanyaggal tettünk még jobban olvashatóvá. A kötetet ráadásul a Fortepan csodálatos fotói díszítik és teszik időtlenné!

Egészíts ki, mint régen. Azelőtt, amikor én aludtam, te ébren voltál, amikor én sírtam, te nevettél. Segíts nekem most is. Emlékezz arra, amit elfelejtettem s felejtsd el azt, amire emlékszem." - Esti. Kornél. Legenda. Kötelező. Olvasmány, amely a minden idők embere és a mindenkiben ott munkáló művész örök dilemmáiról szól. Igazságról, ami a szokatlanban, utcaszélen, elfeledett gyerekkorban, újságos bódékban lapul. Kifordított, rejtőzködő, őszinte életutakban, melyek mind az Esti Kornél fedőnevet viselik. Kosztolányi klasszikusa ráadásul először POKET kiadásban jelenik meg a legújabb kutatásokon alapuló, legmegbízhatóbb szövegváltozatban, melyet ezúton is köszönünk Sárközi Évának.

"...és amikor Smack levest főztem az ablakban a főzőlapon, amibe camping sajtot nyomtam, még ízlett is, ültem az ablakban, hallgattam a házmester Tourette-szindrómás feleségének őrjöngését és a galambok turbékolását, és képes voltam örülni annak, hogy élek, volt valami romantikus ebben az életben, végtére is a csótányok élete jóval stresszmentesebb, se sárga csekk, se villamosjegy, se adóbevallás, se borítékok, se szerződések, se számlák." - emlékszik vissza egy Gerlóczy Márton nevű elbeszélő egy korábbi írására Fikció című, folytatásos identitás-thrillerének legutóbbi kötetében. Nem másról van szó, mint a Létráról, mely most a POKET Zsebkönyvek gondozásában jelenik meg, Szabó Eszter kiváló, kicsit szívettépő, de nagyon is ismerős hangulatú akvarelljeivel. És hogy mi az, ami bizonyosan kiderül ebből a Gerlóczy-szövegekre oly jellemző tudatfolyam-regényből? Hogy létrára mászni és egy függönykarnist mennyezetbe fúrni nem is olyan veszélytelen vállalkozás.

Egy rendbontó rendteremtő, Jézus kereszthalálának elbeszélése Háy János megfogalmazásában: ez a Passió úgy ismerős, hogy nemcsak archaikus, hanem ízig-vérig jelenkori is. Már nyitánya egészen meglepő, hiszen Jézus jeruzsálemi templom-megtisztításának jelenetével indítja mindnyájunk megváltás-történetét, vagyis Jézus pályájának e korai, jelképes és prófétikus cselekedetet konkrétan is beemeli a keresztény húsvét szenvedéstörténetébe. Annyit elárulhatunk: a fogyasztói-társadalom kritikája mellett még az olykor vulgáris kifejezések sem tudják (mert persze nem is akarják) a parafrázis méltóságát és magasztosságát elvenni. Háy szövege ritmusos, szép, elgondolkodtató, megható és legfőképp nem csak nagyböjtben ajánlott. A kötetet Háy János e szöveghez készült stáció-képei díszítik.

"Gyerekkoromban – vajon szerettem-e Istent? Nem hinném. Igen, őrült felfuvalkodottság lett volna – ez nem a megfelelő szó – a legnagyobb bűnnek látszott azt gondolni, hogy Ő van. Mintha ezzel arra kényszerítettem volna, hogy bennem, ebben a gyönge gyerekben, a nevetségesen hosszú karjaival, legyen, hogy jelen legyen a mi szegényes lakásunkban, ahol semmi sem volt valódi, és minden hazug volt, a bronzot imitáló falitányéroktól kezdve, amelyek papírmaséból készültek, a borosüvegekig, amelyekre drága címkék voltak ragasztva. És aztán…" Rilke Történetek a Jóistenről című kötete vadonatúj fordításban olvasható POKET-kiadásban! "Öröm volt foglalkozni vele, meg néha megrökönyödés is: most nagyon más kontextusa van annak, amit Oroszországról vagy a zsidókról mond, mint amikor először olvastam. Akkor ez a szemlélet a múlthoz tartozott számomra, most viszont sajnos a jelenhez. Az egész gondolkodás, a viszonyok fölcserélhetősége és legfőképp Isten hol gyermekes, hol filozófikus tárgyiasítása viszont most is frissítő. Nem beszélve a legfőbbről, a mondatokról. Mert Rilkénél minden mondat egy önálló kis mű." - írja Schein Gábor, a kötet fordítója. A szöveget ráadásul Paul Klee lélekemelő, „angyalos”-képei díszítik.