József. Attila. Összes. E három szó együttes jelentése valami olyan végtelenségig táguló univerzumot takar, amely a világűr óriási naprendszereivel egyetemben a létezés földöntúli minőségeit próbálja meg nekünk, halandóknak a legnagyszerűbb szavakkal elmondani. E POKET kiadás József Attila születésének 120. évfordulójára készült, és a költő verseinek eddigi legtökéletesebb, legteljesebb anyagát gyűjti egybe. Köszönet érte a József Attila Társaságnak és Sárközi Évának, akik ezt a szakszerű, sok évtizedes kutatómunkát a rendelkezésünkre bocsátották! És mégvalami. Kötetünk könyvtárgy: bibliapapíron, bogarásznivaló betűkkel a lelassuló, elmélyülő olvasás elősegítése érdekében. Csodálatos utazást kívánunk hozzá!

„Két út van előttem: a züllésé vagy a fegyelmezett józanságé. Sok barátom az előbbire szavazott. De értem őket is, mert amiben élünk évek óta, az a se hideg, se meleg állapot. Csak legyünk csöndben.” Csoóri Sándor

Jól ismered és szereted a Szaffi című, ma már klasszikus magyar animációs filmet? Akkor itt az idő, hogy POKET-kiadásban is ott legyen a polcodon Jókai Mór romantikus kisregénye, A cigánybáró, amely a mese alapjául szolgált! Háború, kincsvadászat, (f)elcserélt gyermekek, árulás, börtön, leleményesség és persze sok-sok reménytelen és reményteli szerelem! Jókai műve humoros, fordulatos, nyelve elképesztően gazdag, melyet felhasználóbarát jegyzetanyaggal tettünk még jobban olvashatóvá. A kötetet ráadásul a Fortepan csodálatos fotói díszítik és teszik időtlenné!

Egészíts ki, mint régen. Azelőtt, amikor én aludtam, te ébren voltál, amikor én sírtam, te nevettél. Segíts nekem most is. Emlékezz arra, amit elfelejtettem s felejtsd el azt, amire emlékszem." - Esti. Kornél. Legenda. Kötelező. Olvasmány, amely a minden idők embere és a mindenkiben ott munkáló művész örök dilemmáiról szól. Igazságról, ami a szokatlanban, utcaszélen, elfeledett gyerekkorban, újságos bódékban lapul. Kifordított, rejtőzködő, őszinte életutakban, melyek mind az Esti Kornél fedőnevet viselik. Kosztolányi klasszikusa ráadásul először POKET kiadásban jelenik meg a legújabb kutatásokon alapuló, legmegbízhatóbb szövegváltozatban, melyet ezúton is köszönünk Sárközi Évának.

"...és amikor Smack levest főztem az ablakban a főzőlapon, amibe camping sajtot nyomtam, még ízlett is, ültem az ablakban, hallgattam a házmester Tourette-szindrómás feleségének őrjöngését és a galambok turbékolását, és képes voltam örülni annak, hogy élek, volt valami romantikus ebben az életben, végtére is a csótányok élete jóval stresszmentesebb, se sárga csekk, se villamosjegy, se adóbevallás, se borítékok, se szerződések, se számlák." - emlékszik vissza egy Gerlóczy Márton nevű elbeszélő egy korábbi írására Fikció című, folytatásos identitás-thrillerének legutóbbi kötetében. Nem másról van szó, mint a Létráról, mely most a POKET Zsebkönyvek gondozásában jelenik meg, Szabó Eszter kiváló, kicsit szívettépő, de nagyon is ismerős hangulatú akvarelljeivel. És hogy mi az, ami bizonyosan kiderül ebből a Gerlóczy-szövegekre oly jellemző tudatfolyam-regényből? Hogy létrára mászni és egy függönykarnist mennyezetbe fúrni nem is olyan veszélytelen vállalkozás.

Egy rendbontó rendteremtő, Jézus kereszthalálának elbeszélése Háy János megfogalmazásában: ez a Passió úgy ismerős, hogy nemcsak archaikus, hanem ízig-vérig jelenkori is. Már nyitánya egészen meglepő, hiszen Jézus jeruzsálemi templom-megtisztításának jelenetével indítja mindnyájunk megváltás-történetét, vagyis Jézus pályájának e korai, jelképes és prófétikus cselekedetet konkrétan is beemeli a keresztény húsvét szenvedéstörténetébe. Annyit elárulhatunk: a fogyasztói-társadalom kritikája mellett még az olykor vulgáris kifejezések sem tudják (mert persze nem is akarják) a parafrázis méltóságát és magasztosságát elvenni. Háy szövege ritmusos, szép, elgondolkodtató, megható és legfőképp nem csak nagyböjtben ajánlott. A kötetet Háy János e szöveghez készült stáció-képei díszítik.

"Gyerekkoromban – vajon szerettem-e Istent? Nem hinném. Igen, őrült felfuvalkodottság lett volna – ez nem a megfelelő szó – a legnagyobb bűnnek látszott azt gondolni, hogy Ő van. Mintha ezzel arra kényszerítettem volna, hogy bennem, ebben a gyönge gyerekben, a nevetségesen hosszú karjaival, legyen, hogy jelen legyen a mi szegényes lakásunkban, ahol semmi sem volt valódi, és minden hazug volt, a bronzot imitáló falitányéroktól kezdve, amelyek papírmaséból készültek, a borosüvegekig, amelyekre drága címkék voltak ragasztva. És aztán…" Rilke Történetek a Jóistenről című kötete vadonatúj fordításban olvasható POKET-kiadásban! "Öröm volt foglalkozni vele, meg néha megrökönyödés is: most nagyon más kontextusa van annak, amit Oroszországról vagy a zsidókról mond, mint amikor először olvastam. Akkor ez a szemlélet a múlthoz tartozott számomra, most viszont sajnos a jelenhez. Az egész gondolkodás, a viszonyok fölcserélhetősége és legfőképp Isten hol gyermekes, hol filozófikus tárgyiasítása viszont most is frissítő. Nem beszélve a legfőbbről, a mondatokról. Mert Rilkénél minden mondat egy önálló kis mű." - írja Schein Gábor, a kötet fordítója. A szöveget ráadásul Paul Klee lélekemelő, „angyalos”-képei díszítik.

"Eltévedni emberi dolog. Ismered: eltévedsz a gondolataid, az álmod, az olvasmányod erdejében. Nekimész a lámpaoszlopnak. Elfelejtesz leszállni. Ezek az elképesztően sűrű, rövid írások és a POKET formátum maradéktalanul kedveznek egymásnak. Villamoson és buszon, buszról villamosra szállva, onnan a metróra, aztán megint villamosra ülve átszállásnyi időre sem tudtam abbahagyni az olvasást, menet közben is a történettel haladtam. Az egyetlen történettel, aminek furcsa módon fejezetei ezek az egymástól látszólag független epizódok. Persze, hogy eltévedtem, nem oda jutottam, ahova indultam. Egyáltalán nem bántam, naná, hogy nem." (Müller Péter Sziámi)

"Hát nem mindegy egy vaknak, kérdezte Josze rabbi, hogy dél van-e vagy sötét? Egy nap azonban, útban hazafelé szembejött vele egy vak, aki égő fáklyát tartott a kezében. Megkérdezte őt: - Fiam! Minek neked ez a fáklya? A vak pedig azt válaszolta: - Amíg fáklya van nálam, meglátnak az emberek, és figyelmeztetnek, ha gödör vagy tövisbokor kerül az utamba." Schein Gábor regénye az ószövetségi Eszter könyvét fűzi egybe több 20. századi zsidó történettel, Blumenfeld Lipóttól kezdve a vészkorszak tragédiáin keresztül a sztálini évtizedeken át egy gyermek nézőpontjáig. Az emlékezés-felejtés-újraírás homályain keresztül így világítja be a szöveg fénye a múltat, amit ha teljes egészében sosem láthatunk, mások szemén keresztül azonban mégis meg-megpillanthatunk.