Camus leghíresebb regénye, mely sokáig Közöny címmel volt ismert a magyar olvasók számára, legújabb, 2016-os fordításában most POKET-kiadványban olvasható! "Albert Camus alig múlt huszonhat éves, amikor megírta Az idegent, első befejezett regényét, amely két évvel később, 1942-ben jelent meg a neves Gallimard kiadónál. Mi predesztinál egy analfabéta édesanyától született, félárva, Algír egyik szegénynegyedében, nyomorban felnőtt, a szenvedéllyel űzött futballról, valamint a filozófiai szakvizsgáról tuberkolózisa miatt lemondani kényszerült "feketelábú" fiatalembert arra, hogy szakítson a francia regényírói hagyománnyal, és szokatlan minimalista nyelvezetet használva írjon egy, az olvasókat komfortzónájukból kibillentő regényt?" (Körömi Gabriella) A lehetséges válaszokat ebben a nyitott végű műben minden olvasás után más és más irányba kanyaríthatjuk, így válhat ez a könyv egy életre szóló utazássá.

Sírok, írok a Fiumeiben – Sétálókötet a Fiumei Úti Sírkertben Budapesten, a Fiumei úti sírkertben sétálva, a síremlékek mellett meg-megállva emlékezhetünk: a könyv lapjain megelevenednek az egykor élő emberek, megismerhetjük egy-egy gondolatukat, és a síremlékük érdekes, sokszor meglepő történetét. A kedves Olvasó kezében tartott kis könyvben 50 név van: 50 író neve. 50 név, 50 életrajz, 50 idézet és 50 síremlék. A Fiumei úti sírkert több mint temető: kívánjuk, hogy a temetőben tett séta során – a könyvben olvasható életutak és idézetek közt szemezgetve – minél jobban megismerjék múltunk nagyjait!

Vállalkozhat-e egy irodalmi séta a maga töredékességében, helyszínek egymáshoz rendelhetőségében az életmű bemutatására? Megismerhetjük-e a költőt a város által? Felismerjük-e őt az épületek, terek, utcák sokasága révén? Egy ember története sosem egy ember története csak. Barátságoké, alkotásé, vacsoráké, szabad levegőé, társalgásé, elbújásé is, s ezek a csempékként egymáshoz illesztett kis képek adják ki az elmúló jelent – egy élet döntéseit, látványát, történelmét. Ami az övé volt. És ami már a mienk. Erről szólnak az emléktáblák, a szobrok, a városi domborművek – és erről szól a séta is, amivel Radnóti nyomába eredhetünk. Fogadjátok szeretettel a kötetben Radnóti Miklós Budapestjét, az általa is koptatott utcákat, ahogy siklanak talpunk alá, hallgassátok, hogy mit mesél a város, és azok a velünk élő művészek, tudósok, akik legszemélyesebb gondolataikat osztják meg Radnótiról és az ő költészetéről.